Barangolj Velünk!

Túra a Székhavasán

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Mhv-Bucsinrol

            A Görgényi-havasok peremvidékeinek népszerű célpontjait, valamint autóval megközelíthető helyeit viszonylag sokan járják, ellenben kiterjedt belső hegyvonulatai, még többnyire erdővel borított tájai gyakorlatilag háborítatlanok, vagy alig látogatottak. Ez alól bizonyos mértékig kivételt képez a Nagy-Mezőhavas (1777 méter), mely a hegység legmagasabb csúcsaként felkelti némelyek érdeklődését, ráadásul Szovátáról kiépített túraútvonalak várják a vállalkozó kedvű gyalogtúrázókat, vagy télen és koratavasszal a sítúra kedvelőit, akik egy nem nagyon nehéz kiruccanás keretén belül feljuthatnak ide.

Mhv-mezohav

Viszont a Mezőhavas tágabb környezete, ami félreesik a Szováta felőli utakból, még a legtöbb túrázó számára is kimarad az érdeklődés köréből. Ilyen meggondolásból érdekesnek ígérkezett a marosvásárhelyi EKE keretén belül meghirdetett túra, melyen a Görgényi-havasok egyik népszerű kirándulóhelyéről, a Bucsin-tetőről (1273 méter) terveztünk feljutni a Mezőhavasra, hogy aztán onnan Szováta felé ereszkedjünk a Sebes-patak völgyén.

            Sóvidék felé közeledve nagyon sötét felhőket láttunk tömörülni fölöttünk. Reméltük, hogy Szováta-Parajd térségét érinti csupán az eső és nem jut fel a Bucsinra, de ahogy felfele haladtunk, meggyőződhettünk arról, hogy egy olyan front csapadékzónája vonul fölöttünk, ami bizony semmit ki nem kerül. A tetőn hideg eső, majd hódara fogadott, ami aztán, ahogy északnyugat felé, a Ferenci-láza oldalának fenyvesében kapaszkodtunk fokozatosan havazásba váltott. Túránk során volt részünk különböző halmazállapotú csapadékban, zuhogó esőtől sűrű havazásig, ami – különösen ez utóbbi – májusban meglehetősen szokatlan. Lényegében csak a növényzet élénkzöldje utalt tavaszra, meg a sáfrányok, amelyek egyre nehezebben tudták kidugni szirmaikat a vastagodó hótakaró alól.

Mhv-safranyok

A havazás, a friss, fehér hóval borított talaj, ami alatt télről megmaradt, fagyott hó ropogott lépteink nyomán és mindez – szinte végig – kilátástalan, tejszerű köddel társulva igazi téli túra hangulatát idézte.

Mhv-Ferencilaza

            Az eleinte nagyon gyér, majd – a Ferenci-lázától a Szovátáról jövő utak csatlakozásáig – szinte teljesen hiányzó jelzések mentén vezető ösvény egy óriási vulkán kráterén vezet végig. A Görgényi-havasok középső részén a Tatárka (vagy Tatárkő, 1689 méter), Ferenci-láza (1627 méter), Nagy-Mezőhavas és Kis-Mezőhavas (1732 méter) egy hajdani óriásvulkán kalderájának ívét képezik, melyet északi felén a Székely-patak tört át, összegyűjtve a kalderán belüli patakok vizeit és levezetve Laposnyára, ahonnan már Görgény patakaként folyik tovább. A kaldera peremén vezető ösvényt a Ferenci-lázától délre értük el. Orbán Balázs még Feleszilászatető néven említi e csúcsot, mely nevezetes hely volt annak idején, amennyiben Marosszék, Udvarhelyszék, Gyergyó – mint Csíkszék része – és Torda vármegye határa találkozott itt. A Feleszilászatetőtől a Mezőhavas felé húzódhatott valamikor Marosszék határa s az ettől délre eső részt hívták Székhavasának is.

Mhv-safrany

A Görgényi- havasok középső részének e hatalmas kalderáján a Kis-Küküllő, a Nyárád, a Görgény és a Borzont patakának vízgyűjtője különül el. Attól függően, hogy a kis patakok hol találtak utat maguknak, a kaldera melyik felén folynak, teljesen más az útjuk, más vidékeket tesznek élhetővé és máshova torkollnak, hogy végül különböző irányokból mind a Marosba jussanak.

            A Szovátáról feljövő utak csatlakozásától (piros pont, majd kék sáv) jól követhető jelzett úton haladhatunk, elérve előbb a már használaton kívüli helikopterleszállót, majd a Nagy-Mezőhavas alatti útelágazást. A legnagyobb meglepetésünkre amint a csúcs felé kapaszkodtunk, az eső elállt és kisütött a Nap.

Mhv-napsut

Ennek ellenére köröskörül nem sok jót ígérő felhők gomolyogtak továbbra is, akadályozva a környező tájakra való kilátásunkat, mely minimális maradt csupán. Kár, mert nem csupán az egyik legépebben megmaradt vulkáni kráterre nyílt volna jó rálátásunk, hanem a Keleti-Kárpátok megannyi magaslatára, mit még felsorolni is hosszú lenne, de szép idő esetén még a Déli-Kárpátok is feltűnhettek volna a láthatáron.

Mhv-kilatas

Jót tett viszont a hangulatunknak a kis napsütés és nyugodtan bejárhattuk a borókával benőtt majdnem lapos tetőt. Amint a Sebes völgyén ereszkedtünk, újabb eső következett, ami fokozatosan erősödött és elkísért Szovátáig.

Powered by Spearhead Software Labs Joomla Facebook Like Button